Mire van szükségük a férfiaknak a boldogsághoz? A 75 évig tartó tanulmány megmutatja

A harvardi tanulmány különböző foglalkozású (fiziológia, pszichológia, antropológia) és személyiségű egyének adatait dolgozta fel, az intelligenciaszinttől a különféle szokásokig, mint alkoholfogyasztás, a családi kapcsolatokon keresztül egészen a herezacskó hosszúságáig.George Vaillant tavaly publikálta a több, mint három évtizeden át tartó felmérés eredményeit a „Triumph of Experience” című könyvben. Az 1938-ban kezdődő tanulmány 200 férfit követett az egyetemi évektől egészen a harmadik életkorig, ami segített a kutatóknak egy képet alkotni a felnőtté válás folyamatáról és arról, mi segíti a férfit abban, hogy boldog életet éljen. Az alanyok életének különböző aspektusait vizsgálva, a kapcsolataiktól, politikai nézeteiktől és vallási hovatartozásuktól egészen az alkoholfogyasztásig és a probléma megoldási stratégiákig, a tanulmány érdekes eredményekkel szolgált:

az élet még a legintenzívebb és eseménydúsabb periódusnak hitt évek után is tartogat meglepetéseket;
azok a férfiak, akik a harmadik életkorban talpraesettebbek voltak, nem feltétlenül voltak szintén annyira sikeresek fiatalabb éveikben és fordítva;
egy boldogtalan gyermekkor levetkőzhető, de egy szeretetteljes gyermekkor emlékei az egész életre erő – és energiaforrást jelentenek;
a házas élet nagyobb elégedettséget hozott a hetvenedik életév után;
a 80. életév betöltése utáni fizikai öregedés inkább volt az 50’-es évek előtti életstílus befolyása alatt, mintsem az öröklött hajlam következménye. Így egy szép, méltóságteljes és vitalitással teli öregkör csak egészséges életstílusunkon múlik és nem pedig a szüleinktől öröklött genetikán;
az alkoholizmus felettébb romboló hatással bír a férfiak egészségére (ugyanakkor az alkohol a leggyakoribb oka volt a válásoknak, és a depresszióval valamint neurózissal ugyancsak asszociálható);
a cigarettázással párhuzamban, az alkoholizmus bizonyosodott az első számú haláloknak a tanulmányban résztvevő személyeknél;
a jövedelmet illetően nem lehetett éles határt húzni azon személyek anyagi javai közt, akiknek 150 feletti, illetve 110-115 közti IQ-ja volt;
a tanulmány talán egyik legmeghökkentőbb eredménye az alanyok szexuális életére vonatkozik. Eszerint a liberálisok idős korukat meghazudtolva , még 80 évesen is több alkalommal létesítettek szexuális kapcsolatot, mint konzervatív társaik, akik rendszerint 68 évesen véget vettek ilyen jellegű vágyaiknak (Vaillant: „urológusokkal konzultáltam ebben a témában, de halvány sejtelmük sincs a jelenség okáról.”);
a politikai ideológiák általában nem befolyásolták a fentihez hasonló, kedvező módon az érintettek életvidámságát;
Könyvében Vaillant egy sor olyan tényezőt említ, amelyek meghatározóak a férfiak boldog életében, de egynek különös figyelmet szentelt: ez pedig az élet során kialakított befolyásos kapcsolatok és az öregkori évek egészsége és boldogsága közti szoros összefüggés. A kutató eredményei szerint a megfigyelt személyek közül 58-an, akik a „befolyásos kapcsolatok” kategóriában a legmagasabb pontszámot érték el, több nyereségük volt és nagyobb szakmai sikernek örvendtek – egyszóval elégedettebbek voltak életükkel, mint azok, akik a legkevesebb pontszámot gyűjtötték be ebben a témakörben.

Egy másik figyelemreméltó eredmény, hogy a férfiak életében mekkora jelentőséggel bír az édesanyjukkal kialakított kapcsolatuk. Ez pedig, úgy tűnik, meghatározó fontosságú életükben. „Azok a férfiak, akiknek meleg és kellemes kapcsolatuk volt édesanyáikkal, sikeresebbek voltak azoknál, akiknek érdektelenebb volt kapcsolatuk. Azok, akiknek kapcsolatuk rideg volt édesanyjukkal, jobban ki voltak téve az időskori demenciának. Ez a kapcsolat a férfiak munkaköri hatásfokának pozitív alakulásával is összefüggést mutatott. Másfelől, az apákkal való jó kapcsolat az alacsony feszültségi rátával látszott egyezni, valamint a szabadidő hasznos eltöltése és a 75 év utáni nagyobb életvidámság volt jellemző ezekre a férfiakra”.

Így vélekedik a könyv írója a levont konklúzióról: „75 év és 20 millió ráköltött dollár után, ennek az óriási tanulmánynak a négy szóban megfogalmazható eredménye a következő: A boldogság szeretet. Pont”.

Egyed Zsuzsanna