Örökbe fogad egy kutyát és kap egy levelet a régi gazditól – amit írt attól megszakad a szívünk

Vannak olyan történetek, amit újra és újra szívesen elolvasunk. Ez is egy ilyen történet és jól mutatja, mekkora hatása lehet egy kutyának az ember életére. Be kell vallanunk, nem tudjuk, hogy ez a történet igaz-e, vagy sem de olyan gyönyörű, hogy meg szeretnénk osztani.

Így kezdődik:

“Szerettem volna egy kutyát, ezért úgy döntöttem elmegyek a helyi állatmenhelyre. Itt találkoztam Reggie-vel, a labradorral és azonnal tudtam, hogy őt szeretném örökbe fogadni.

Eltelt néhány hét és én meg voltam róla győződve, hogy a menhely hibát követett el akkor, amikor odaadta nekem Reggie-t. Nem volt könnyű a kapcsolatunk és sokat harcoltunk azért, hogy megértsük egymást.

Egyik nap egy lezárt borítékra lettem figyelmes ami Reggie papírjai között volt, amit az örökbefogadás alkalmával kaptam. Be kell vallanom, elfelejtkeztem erről a borítékról. De aztán kinyitottam és azt mondtam a kutyának: “Hát remélem előző gazdád ír valami hasznosat számomra.”

“Annak, aki örökbe fogadja kutyámat.

Meg kell mondjam, nem örülök, hogy ezt a levelet olvasod. Ez azt jelenti, hogy Reggie-nek új gazdija van. Ha ezt a levelet olvasod az azt jelenti, hogy meg kellett szabadulnom a kutyától.

Hadd írjak néhány dolgot a kutyáról talán ez segít a kapcsolatotok építésében.

Imádja a teniszlabdákat, minél több van belőle, annál jobb. Néha az gondolom, hogy nem is kutya, annyira szereti összegyűjteni a teniszlabdákat. Kettőt biztos be tud kapni a szájába és megpróbálja a harmadikat is bekapni de az már nem sikerül. Mindegy, hová dobod a labdát ő el fogja kapni, ezért vigyázz az út mellett.

Aztán itt vannak az utasítások. A legalapvetőbbeket ismeri: ül, állj, gyere ide. Azt is ismeri, hogy: ügyes, egyél, pacsi, jutalom.

Reggel hétkor és este hatkor szokott enni.

Reggie be van oltva, de utálja, ha állatorvoshoz megyünk. Mindig nagyon nehezen tudtam betuszkolni őt az autóba.

Engedd, hogy mindig kövessen Téged, mi mindig is csak ketten voltunk és én mindenhová elvittem őt magammal. Szeret a kocsi hátsó ülésén ülni. Soha nem ugat. Szeret emberek között lenni.

Elmondok egy titkot. Nem is Reggie a neve. Nem tudom miért nem tudtam egy normális nevet bemondani, amikor bevittem a menhelyre. De mivel Te olvasod a levelet, és Te vagy az új gazdája Te megtudhatod, hogy az igazi neve Tank, mert én ezt a nevet adtam neki.

Nekem nincsenek szüleim, testvérem sincs, nekem csak Tank volt. Mielőtt elküldtek volna Irakba szolgálatra, azt kértem, hogy Tank-nak keressenek egy új gazdát. Ha valami történik velem, akkor a kutyának keresnek egy új gazdát, ezt megígérték.

Tank volt az egyetlen családtagom az elmúlt hat évben, azóta vagyok a katonaságnál. Remélem Te is családtagként kezeled őt és nagyon szereted.

Muszáj volt a kutyámat elhagyni azért, hogy harcoljak az Egyesült Államok zászlaja alatt a terroristák ellen. Ma este harcba indulok, azért írtam ezt a levelet a menhelynek, azt hiszem már nem lesz több alkalmam arra, hogy búcsúlevelet írjak. Ma sírtam először. Talán egyszer viszont látom Tank-ot és látom azt, hogy a harmadik teniszlabdát is a szájában tartja.

Sok szerencsét a kutyával,

és köszönöm,

Paul Mallory”


Visszatettem a levelet a borítékba, persze tudtam ki volt Paul Mallory, hallottam, hogy néhány hónapja elesett Irakban. Halála után kitüntették mert feláldozta életét azért, hogy három másik embert megmentsen.

Hátradőltem a kocsiban és ránéztem a kutyára.

“Hé, Tank” – kutya azonnal felkapta a fejét és rám nézett.

“Gyere ide” – azonnal odajött hozzám és azonnal figyelt a nevére amit már hónapok óta nem hallott.

“Tank” – suttogtam neki, ő pedig csóválta a farkát.

“Most csak mi vagyunk, ketten”

“Szeretnél labdázni?”

Tank átrohant a másik szobába is három teniszlabdával a szájában odarohant hozzám.

Kérjük oszd meg ezt a szép történetet barátaiddal.
Forrás: csodalatos.co

Ezek is érdekelhetnek