Amikor a boldogság ott kezdődik, ahol az igény végződik...

A régi öregek még úgy éltek, hogy a kevés is elég volt és azt a keveset is megbecsülték. Nem voltak ők szegények, mert mindenük megvolt, amire vágytak és keményen meg is dolgoztak érte. Ha úgy alakult, hogy több termés lett azt elvitték a vásárba és elcserélték arra, amire nekik szükségük volt. A napi betevő falat megvolt a családnak és maguknak is egyaránt, akkortájt még keresztet vetettek a kenyérre és hálát adtak a mindennapi ételét. Hála, becsület, kitartás...

Itt kezdődött a boldogság, amiről mi már csak álmodunk. De vannak szerencsések, akiknek ilyen nagyszüleik voltak és tőlük tanulhattuk élni az életet és nem félni.

Nyomj egy lájkot, ha Te is ilyen értékeket hoztál a nagyszülőktől!
Gondolatok, +1:
Igen, megváltoztam...Nem vagyok már olyan kedves, mint voltam, mert nem akarom, hogy kihasználjanak vagy átgyalogoljanak rajtam. Nem bízok meg mindenkiben és nem mindenkinek mondom el a titkaimat,mert a legtöbb az a kamu mosoly ami mögött kétszínű embereket találsz. Megváltoztam,mert rájöttem,hogy az egyetlen ember akire számíthatok az saját magam vagyok...