Amikor Isten a nőt teremtette, késő estig dolgozott a hatodik napon

„Amikor Isten a nőt teremtette, késő estig dolgozott a hatodik napon. Egy angyal arra járt, és megkérdezte: Miért töltesz annyi időt ezzel a teremtménnyel? És az Úr azt felelte: Látod az összes specifikációt, amelynek meg kell felelnem, hogy megformáljam őt

- Mosható legyen, de ne műanyag, több mint kétszáz mozgó alkatrészből álljon, amelynek mindegyike cserélhető kell, hogy legyen és mindenféle étellel működnie kell, képesnek kell lennie egyszerre több gyermeket a karjában tartani, megölelni úgy, hogy az meggyógyítson mindent a lezúzott tértől az összetört szívig, és mindezt mindössze két kézzel.

Az angyalra mindez mély benyomást tett.
- Két kézzel? Az lehetetlen! És ez a standard modell? Túl sok munka ez egy napra... várj holnapig, és fejezd be akkor!

- Nem - mondá az Úr. - Már annyira közel vagyok, hogy befejezzem ezt a teremtményt, amely szívem legkedvesebbje lesz. Meggyógyítja magát, ha beteg, és egy nap 18 órát tud dolgozni.

Az angyal közelebb jött, és megérintette a nőt.
- De Uram, olyan puhának alkottad őt.
- Igen puha - mondta az Úr. - De erősnek is alkottam. El sem tudod képzelni, mi mindent elvisel és legyőz.

- Tud gondolkodni? - kérdezte az angyal.

- Nem csak gondolkodni tud, de érvelni és egyezkedni is - válaszolta az Úr.

Az angyal megérintette a nő arcát...
- Uram úgy tűnik, a teremtényed ereszt! Túl sok terhet róttál rá.

- Nem ereszt ... Ezek könnyek - javította ki az Úr az angyalt.

- Mik azok a könnyek? És mire valók? - kérdezte az angyal.

És mondá az Úr:
- A könnyek fejezik ki a bánatát, kételyeit, szeretetét, magányosságát,
szenvedését és a büszkeségét.

Mindez nagy hatást tett az angyalra.
- Uram, zseniális vagy! Mindenre gondoltál. A nő valóban csodálatos. Olyan erő birtokában van, amelyekkel ámulatba ejti az embert. Képes kezelni a gondokat, és nehéz terheket hordozni. Magában tudja tartani boldogságát, szeretetét, és véleményét. Mosolyog, amikor sikoltani, szeretne. Dalol, amikor sírni, volna kedve. Sír, amikor boldog, és nevet amikor fél. Harcol, azért amiben hisz. Kiált az igazságtalansággal szemben. Nem fogadja el a nem-et válaszul, ha jobb megoldást tud. Átadja magát, hogy családja gyarapodhasson. Elviszi a barátját orvoshoz, ha fél. Szeretete feltétel nélküli. Sír, ha gyermekei győzedelmeskednek. Boldog, ha barátai jól vannak. Örül, ha születésről vagy esküvőről hall. Szíve összetörik, ha közeli rokona vagy barátja meghal. De megtalálja az erőt, hogy elboldoguljon az élettel. Tudja, hogy egy csók és egy ölelés meggyógyíthatja az összetört szívet.
Csak egyetlen hibája van:
ELFELEJTI MENNYIRE ÉRTÉKES.”
Forrás: facebook.com
Gondolatok, +1:
Két fajta ember létezik. Az egyik hazugságokkal épít csillogó életet, de hideg van házában, s lelke kong az ürességtől. A másik szeretettel kövezi ki otthonát, mely felfűti napjait, s minden pillantásával a jót építi. Az egyik féli az éjt, nem lát túl rajta, s képtelen hinni a csodát. A másik az égre emeli tekintetét, gyönyörködik a csillagokban, és nincs lehetetlen számára.

Mondom, két fajta ember létezik... Az egyik folyton másokat hibáztat, mindig mindent jobban tud, és soha semmi sem elég jó neki. A másik igyekszik fejlődni, élete végéig tanul, és az apró csodákat is meglátja az életben. Az egyik folyton panaszkodik az időjárásra, szíve évről évre sötétebb, s nem látja a fényt. A másik mosolyogva tartja arcát az esőbe, elfogadja, mit az élet kínál, s ő maga válik fénnyé az éjszakában.

Elmondom, szerintem miért téved az első csoport. Mert nem az határoz meg, hogy mit birtokolsz - jó kocsi, hatalmas ház, menő állás, vaskos bankszámla - hanem, hogy milyen a szíved, s hogy miként bánsz másokkal. S csak akkor leszel boldog, ha része vagy a világnak, az életnek, ha a belső hangod szerint élsz. A görögök mindig azt kérdezték, ha meghalt valaki: ,,Vajon volt benne szenvedély?"

Nos, ez hát a lényeg. Bármit is csinálsz, lángoljon benne a szíved. Tedd alázattal, kitartással, és szenvedéllyel! Legyen az csók, ölelés, karrier, álmok, vagy csak egy nap a munkahétből. Élj végre tiszta szívvel, mint a gyerekek, s ne hagyd elfutni a perceket! NE FELEDD, AMIT SZÍVBŐL CSINÁLSZ, AZ ÉLNI KEZD! És csak így lehetsz boldog. Nemdebár?

Peter Noel