József Attila: Majd megöregszel és bánni fogod, hogy bántasz

József Attila: Majd megöregszel

Majd megöregszel és bánni fogod,
hogy bántasz, – azt, amire büszke vagy ma.
A lelkiismeret majd bekopog
s nem lesz emlék, melyben magadra hagyna.

Lesz vén ebed s az melléd települ.
Nappal pihensz majd, széken szunyókálva,
mert éjjel félni fogsz majd egyedül.
Árnyak ütnek a rezgő anyókára.

Az öreg kutya néha majd nyafog,
de a szobában csend lesz, csupa rend lesz;
hanem valaki hiányozni fog
a multból ahhoz a magányos csendhez.

Majd tipegsz s ha eleget totyogott
rossz lábod, leülsz. Fönn aranykeretben
áll ifju képed. Hozzá motyogod:
“Nem öleltem meg, hiszen nem szerettem.”

“Mit is tehettem volna?” – kérdezed,
de fogatlan szád már nem válaszolhat;
s ki a nap előtt lehunyod szemed,
alig várod, hogy feljöjjön, a holdat.

Mert ha elalszol, ugrál majd az ágy,
mint a csikó, hogy a hámot levesse.
S a félelem tünődik, nem a vágy,
a fejedben: Szeress-e, ne szeress-e.

Magadban döntöd el. Én fájlalom,
hogy nem felelhetek, ha kérded: él-e.
Mert elfárad bennem a fájdalom,
elalszik, mint a gyermek s én is véle.

Tetszett? Akkor ne felejtsd el megosztani!
József Attila
Gondolatok, +1:
Aranyosi Ervin: Apának is születni kell

Apának is születni kell, s ott lenni, vele élni!
(Ha szükséges, egy pelenkát, te is ki tudsz cserélni!)
A szeretet szép perceit nem pótolhatja semmi!
Nagy kihívás a feladat: – Hogy kell apának lenni?

Figyelni, hogy nő gyermeked, már az is egy ajándék,
s mutasd a férfi szerepet, s ez legyen közös játék!
Nézd hogyan nő az értelme, hogyan tágul világa,
foglalkozz vele, szánj időt, s hidd, ez a legfőbb vágya!

Apának lenni egyszerű, s tanulni kéne mégis,
rájössz majd közben, – mit, hogyan? – s hidd el segít az ég is.
Van ki munkába menekül, így igazolja másnak,
hogy jó apa, mindent megad, megteremt a családnak.

Ám nem minden a pénz, vagyon, gyermeked másra vágyik,
veled lenni és játszani, az együtt lét hiányzik.
Anyának lenni sem könnyebb, nem is kell azzá válnod,
gyermeked visszaigazol, amikor jól csinálod!

Nem kincseket vár tőled Ő, nem mesés gazdagságot,
az együtt töltött percekből alkot egy szebb világot.
Többet adhatsz személyesen, szánd rá idődet bőven,
figyeld hogy bontja szárnyait, mivé lesz a jövőben!