Ne ítélkezz felettem, ha még…

Ne ítélkezz felettem, ha még nem jártad végig az utamat..
Láthatod a mosolyom... de nem látod mögötte a fájdalmat
Ne dobálj kövekkel.. ha nem tudod... mit miért tettem
Láthatod a hibáim.. de nem látod az összetört szívem
Léptem én is rossz útra... volt, hogy más ember voltam..
De csak boldog lenni! Ezen kívül semmi mást nem akartam
Ne bánts szavakkal.. ha valójában nem tudod, hogy ki vagyok
Láthatod a tetteim de nem látod, mikor pofonokat kapok..
Minden embernek meg vannak a magában hordozott sebek
Melyek soha el nem múlnak.. hiába telnek gyorsan az évek
Ezért mielőtt valakiről rosszat mondanál.. vedd fel a cipőjét
S meglátod.. ha felveszed.. Te leszel ki letörli majd a könnyét.
Gondolatok, +1:
Nagypapa és nagymama összevesztek valamin, s nagymama annyira dühbe gurult, hogy nem szólt többet nagypapához. Másnap nagypapa már teljesen megfeledkezett a vitáról, de nagymama továbbra sem figyelt rá, és nem is szólt hozzá. Tehetett a nagypapa akármit, nem tudta a párját kihúzni sértődött hallgatásából.

Végül is nagypapa hozzáfogott turkálni a szekrényekben és a fiókokban.
Miután ez így ment egy darabig, nagymama már nem bírta türtőztetni magát:
- Mi az ördögöt keresel ? - kérdezte dühösen.
- Istennek legyen hála, megtaláltam!- mondta nagypapa hamiskás mosollyal:
- A hangodat!