Apostol Együttes: Nem tudok élni nélküled

Átéltem a kínok kínját
Elhagytak az álmok
Rájöttem, nincs remény
Semmit érek én
Nem is vagyok

Nem várom, hogy megbocsássad
Azt, hogy elköszöntem
És mégis kérlek én
Újra légy enyém
Maradj velem

(Refrén:)
Nem tudok élni nélküled
Engedd, hogy élhessek veled
Nem tudok mással élni már
Emléked úgy börtönbe zár
Nem tudok élni nélküled
Engedd, hogy élhessek veled
Esküszöm, mindent megteszek
Hogy ezt soha ne bánd te meg

Próbáltam én elfeledni
Minden szép emléket
Rájöttem, nem lehet
Mert a képzelet
Hozzád vezet
Gondolatok, +1:
Amikor még tudtunk örülni egymásnak, és nem számított kin milyen cipő van, vagy, hogy milyen márkása a biciklije.

Kimentünk az utcára focizni, biciklizni, játszani. Örültünk egymásnak.
Ez volt az igazi gyerekkor, nem pedig az, hogy méreg drága telefonokkal a kezükben ülnek a gyerekek a szobában, és nyomkodják.
Szerencsés az a gyerek, aki még tudja milyen önfeledten játszani a barátaival...

Ezek is érdekelhetnek